Vállalkozás neve:
Címe:
Adószáma:
Képviseletre jogosult személy neve:
Számviteli politika egyszerűsített éves beszámoló esetén
Hatályos:
__________________________________________________
a szervezet képviseletére jogosult személy cégszerű aláírása
Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább évente megtörténik.
A számviteli politika elkészítésének kötelezettsége
A Számviteli politika elkészítése a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 14. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettség, annak előírásai alapján készült.
A számviteli politika célja írásban rögzíteni - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározzuk, hogy mit tekintünk a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politika és a hozzátartozó szabályzatok elkészítésének és aktualizálásának határideje:
- újonnan alakuló gazdálkodó a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni.
- törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.
Beszámolás és könyvvezetés
Beszámolási kötelezettség
Beszámoló formája: egyszerűsített éves beszámoló (a vállalkozás éves nettó árbevétele, a mérleg főösszege, a foglalkoztatottak létszáma figyelembevételével)
A beszámoló (és mérleg) forduló napja
a) december 31.
b)……………..(más időpont esetén)
(Általában december 31., az ettől eltérő időpontot meg kell jelölni)
Könyvvezetés módja
Kettős könyvvitel
A mérleg előírt tagolása
a) „A” változat
b) „B” változat
(A választott formát kell beírni)
Az eredménykimutatás előírt tagolása
a) Forgalmi költség eljárással készül
b) Összköltség eljárással készül
(A választott formát kell beírni)
Üzleti év
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.
a) Az üzleti év időtartama: a naptári év szerint, azaz január 01-től december 31-ig
b) Az üzleti év időtartama………………….
(A választott formát kell beírni)
A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok
- Eszköz-forrás értékelési szabályzat
- Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata
- Pénzkezelési szabályzat
- Számlarend és számlatükör
Számviteli alapelvek
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az Sztv-ben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni. Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni.
1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).
2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a teljesség elve).
3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve).
4) A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni (a világosság elve).
5) A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (a következetesség elve).
6) Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat (a folytonosság elve).
7) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).
8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség (az óvatosság elve).
9) A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el (a bruttó elszámolás elve).
10) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve).
11) Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve).
12) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - az Sztv.alapelveihez vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve).
13) Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lényegesség elve).
14) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel (a költség-haszon összevetésének elve).
Beszámoló készítése
Egyszerűsített éves beszámoló
1) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll.
2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az Sztv. 1. számú melléklet "A", illetve "B" változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a Sztv. 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
A 2) és 3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek.
4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a Sztv. 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a Sztv. 89. § (4) bekezdés b) pontja, Sztv. 89. § (6) bekezdése, a Sztv. 90. § (2) bekezdése, a Sztv. 90. § (3) bekezdés a) pontja, a Sztv. 90. § (7) bekezdése és a Sztv. 90. § (9) bekezdés a)-e) , és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A Sztv. 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát kell bemutatni.
Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él az Sztv. 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az Sztv. 58. § (1) bekezdése és az Sztv. 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat.
5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a Sztv. 88. § (8) b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad.
Az Sztv. 4.§ (4) bekezdése szerint, a törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.
Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él a 4. § (4) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a 4. § (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő mellékletre előírtakat is (Sztv. 96.§ (4b) bekezdése).
A vállalkozás az alábbi esetekben él az Sztv. 4.§ (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel:…………………………………………………………………………………………………………………………
vagy
A vállalkozás nem él az Sztv. 4.§ (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel.
Az Sztv. 96.§ (4) bekezdése szerint, az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a)-c) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát kell bemutatni.
Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat (Sztv. 96.§ (4a) bekezdése).
6) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a Sztv. 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet követő évtől egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.
Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozónál a Sztv. 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet követő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet.
7) Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során:
a) az Sztv. 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás alkalmazása nem kötelező;
a ………………………..(vállalkozás) az Sztv. 57.§.(2) bekezdésében rögzítettek szerinti esetekben a terven felüli értékcsökkenés és a terven felüli értékvesztés visszaírását alkalmazza/ nem alkalmazza.
b) a saját termelésű készlet - a Sztv. 66. § (1) bekezdésben rögzítettektől eltérően - a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározhatók;
A készültségi fokot a ……………………………..(vállalkozás) műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve állapítja meg, olyan módon, hogy a befejezetlen termelés/szolgáltatás egyes műszaki állapotaihoz az adott műszaki állapot eléréséhez várhatóan felmerülő norma szerinti önköltséget várhatóan felmerülő előkalkulált önköltséget
(a választott módszert kell beírni)
viszonyítják a félkésztermék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) teljes norma szerinti vagy előkalkulált önköltségéhez.
(a választott módszert kell beírni)
A készültségi fok meghatározásának - és így az önköltségszámítás kapcsolódó módszerének – részletes bemutatása a vállalkozás „Eszközök és források értékelési szabályzata” valamint az „Önköltségszámítás rendje” szabályzat (amennyiben a vállalkozás készít az önköltségszámítás rendjéről szabályzatot) keretei közt történik.
A számviteli törvény 2020. január 1-ével vezette be a szerződés elszámolási egységére vonatkozó elszámolási elveket az éven átnyúló, egyedi megrendelések alapján készülő termékekre, szolgáltatásokra. A jogszabály eredeti szövege alapján ezzel a módszerrel – a teljesítési fok meghatározásával és az árbevétel aktív, vagy passzív időbeli elhatárolásával – kellett meghatározni a megrendelő igényei alapján készülő nagy tömegben előállított termékekhez kapcsolódó év végi árbevételt. Ezen elszámolási szabályok alkalmazása azonban nem indokolt, illetve nehézséget okozhat bizonyos sorozatgyártásra irányuló szerződések esetében, ezért a számviteli törvény mostani változása értelmében, ha a szerződés(ek) tárgya egy terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, akkor – 2022. január 1-től - a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az ún. projektszámvitelt.
A vállalkozás a sorozatgyártásra irányuló szerződések esetében
– alkalmazza a projekt elszámolásra vonatkozó számviteli szabályokat (Sztv. 66.§. (1) bekezdése)
vagy
– nem alkalmazza a projekt elszámolásra vonatkozó számviteli szabályokat (Sztv. 66.§. (1) bekezdése)
c) a Sztv. 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni.
A ………………………………(vállalkozás) üzletág vásárlása esetében kifizetett többletkifizetés összegét az üzleti vagy cégértékként, illetve, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, mint a megvásárolt üzletág keretében tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett összegénél, az e különbözetnek megfelelő negatív üzleti vagy cégérétket halasztott bevételként mutatja ki, az Sztv. 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése figyelembevételével.
Vagy: a ……………………………………….(vállalkozás) az Sztv. 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem alkalmazza.
(a választott megoldást kell beírni)
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
A mérlegben szereplő eszközök (aktívák) kimutatása
1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.
2) A vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján - kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket is. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben - legalább mérlegtételek szerinti megbontásban - külön be kell mutatni.
3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is.
4) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.
5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a 4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.