Fiknerné Sulcz Ágnes
Üzemi létesítmények zajvédelmi előírásai
„Kisokos”
1. BEVEZETŐ
Felgyorsult életvitelünk és a technika fejlődése következtében a zajártalmak fokozódása egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.
A szomszédban üzemelő szórakozóhely, a lakóterületre települő üzem, forgalmas autóút, vagy épp egy közelben folyó építkezés (és még számos esettel példálózhatnánk) mind-mind olyan körülmények, amelyek megakadályozzák nyugalmunkat, pihenésünket, alvásunkat vagy épp munkánkat.
A zaj hatása persze minden emberben más és más reakciót vált ki, hiszen ugyanaz a zaj egy forgalmas, zsúfolt városban élő számára lehetséges, hogy fel sem tűnik, viszont egy csendes, nyugodt környezetben élőnek lehetetlenné teheti nyugalmát.
Habár nem tartozik szorosan a környezeti zaj elleni védelemhez, az emberi egészség védelme szempontjából mégis meg kell említenünk a munkahelyi zajexpozíciót is, hisz a zajártalmak által keltett problémák döntő hányada a munkahelyi zajhatások következtében lép fel. A munkahelyi zaj elleni védelem főként az emberi egészség védelme érdekében került megfogalmazásra, fő célja az emberi szervezet idegrendszeri- és halláskárosodásának megakadályozása.
A környezeti zaj - a munkahelyi zajexpozíciótól részben eltérően – nem elsősorban egészségügyi, hanem inkább zavaró, kellemetlen hatása következtében került előtérbe.
Habár a kétféle hatás között – épp az emberi szervezet szubjektivitásából adódóan – nem húzható egyértelmű határvonal, mégis a környezeti zajproblémák többsége általában arra hivatkozva kerül az illetékes hatóságok elé, hogy a bejelentőt zavarja pihenésében, kikapcsolódásában, alvásában.
A környezeti zajvédelmi előírások többek között rögzítik az üzemi, építési, közlekedési és szabadidős zajforrások létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos teendőket, az eljáró hatóságokat, intézkedési tervek készítését, fokozottan zajos övezetekkel, csendes övezetekkel és zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekkel kapcsolatos előírásokat, a határértékek megállapítását és az ellenőrzés módját, a zaj- és rezgésvédelmi szakértő szerepét vagy például a bírságolás rendjét.
A szabályozás előírásai vonatkoznak minden olyan létesítményre és tevékenységre, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. Kivételt képeznek ez alól a közterületen megtartott alkalmi rendezvények, a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyek, a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek, a közlekedési járműveken belüli zaj és rezgés, az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zaj és rezgés, valamint a vallási tevékenység végzése és a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények.
Az üzemi létesítményekkel kapcsolatos környezeti zaj elleni védelemre vonatkozó legfontosabb előírásokat és követelményeket, az ezekkel kapcsolatos teendőket, valamint a teendők teljesítését elősegítő instrukciókat a fejezet következő részeiből ismerhetjük meg. (A szabályozás külön előírásokat állapít meg a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák tekintetében, ezekre azonban speciális jellegük és az érintettek szűk köre miatt jelen dokumentumban nem térünk ki.)
2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Üzemi létesítmények zajvédelmi kötelezettségeivel kapcsolatos előírásokat a következő joganyagok tartalmazzák:
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
- a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
- a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet
3. FOGALOMTÁR
Mielőtt az üzemi létesítményekre vonatkozó zajvédelmi követelményeket részleteiben megismernénk, első lépésként célszerű megemlíteni néhány fontosabb fogalmat, amely a szabályozás megértésének alapfeltétele.
Védendő (védett) környezet: Védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell.
Környezeti zaj: A levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető.
Környezeti zaj- vagy rezgésforrás: Üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz.
Építési zaj- vagy rezgésforrás: Olyan építőipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz.
Közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: Közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése.
Környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője: A vasúti pályahálózatot és annak tartozékait, vasúti üzemi létesítményt működtető vasúti társaság, a közút kezelője, a vízi út fenntartója, a repülőtér üzemben tartója, az üzemi vagy szabadidős zaj-, illetve rezgésforrást jelentő létesítményt, gépet, berendezést működtető személy.
Szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: Környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép.
Üzemi zaj- vagy rezgésforrás: Az előzőekben ismertetett építési, közlekedési és szabadidős tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműhasználat, járműmozgás, rakodás.
Veszélyes mértékű környezeti zaj: Olyan környezeti zaj, amely meghaladja a zajszennyezettség (zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét, valamint olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.
Háttérterhelés: A környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés.
Megfelelő passzív akusztikai védelem: Az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése.
Megítélési szint (LAM): a vizsgált zajforrás egyenértékű A-hangnyomásszintjéből korrekciós tényezőkkel számított, a teljes megítélési időre vonatkoztatott érték, amelynek mértékegysége: dB
Közlekedési vonalas létesítmény: Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút és vasúti pálya.
Védendő (védett) terület: A településrendezési terv szerinti lakó-, üdülő-, vegyes terület; különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei; zöldterület (közkert, közpark); gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el.
Védendő (védett) épület, helyiség: Kórtermek és betegszobák; tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban; lakószobák lakóépületekben; lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben; étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben; szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei; éttermek, eszpresszók; kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek.
Védendő homlokzat: Zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendő helyiséget határol.
Csendes övezet: Rendeltetése miatt zaj ellen különös védelmet igénylő létesítmények zajtól való fokozott megóvása érdekében kijelölt terület.
Fokozottan védett terület: A szabadban eltöltött csendes pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas közterület, amelyre fokozott zajvédelmi követelmények érvényesek.
Alkalmi rendezvény: Előre meghatározott alkalomból és időben tartott, legfeljebb 8 napon át tartó esemény, amely olyan helyszínen kerül megrendezésre, amely alaprendeltetése szerint nem az adott jellegű rendezvény tartására szolgál.
Közterület: A közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott részét.
Kritikus pont: A zajforrás hatásterületének az a megítélési pontja, ahol a vizsgált zajforrás kibocsátásától eredő megítélési szint a legnagyobb.
4. ELJÁRÓ HATÓSÁGOK
Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben zömében a területi környezetvédelmi hatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzője jár el. Üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátásaival kapcsolatos eljárásokban alapesetben területi környezetvédelmi hatóságként vármegyei illetékességgel a vármegyei kormányhivatal az eljáró hatóság.
A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek:
(települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző)
- épületek építése (41)
- egyéb építmények építése (42)
- speciális szaképítés (43)
- gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása (45)
- nagykereskedelem (46)
[1-12. pont esetén besorolás a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint]
Területi környezetvédelmi hatóság környezeti zaj- és rezgésvédelmi hatósági jogköre:
(területi környezetvédelmi hatóságként vármegyei illetékességgel a vármegyei kormányhivatal jár el; Budapest főváros és Pest vármegye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Vármegyei Kormányhivatal jár el)
A területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja a hatósági jogkört a következő esetekben:
- az előző pont (települési önkormányzat jegyzője) hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az előző pontban (települési önkormányzat jegyzője) felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén
- valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében
- a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban
Megjegyzés: A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában a hatósági jogkört a környezetvédelmi feladatkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal gyakorolja.
A teljes dokumentumot egy egyszerű regisztrációt követően elküldjük Önnek e-mailben!