Hulladéktermelők éves adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéseaz OKIR Kapu rendszerben 

„Kisokos”

1. AZ OKIR KAPU ONLINE ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER 

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) felé történő adatszolgáltatások rendszere 2020. év elejétől megváltozott. Megszűntek az elmúlt években alkalmazott ÁNYK alapú bevallások, helyette egy új rendszer, az OKIR Kapu online adatszolgáltatások rendszere lépett.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szerveknél a környezet terhelésével és a környezet állapotával kapcsolatban számos adat áll rendelkezésre. Ezek egy része a területi szervek saját méréseiből, másik része a környezethasználók jogszabályi előírások alapján tett adatszolgáltatásaiból származik. Az adatok központi számítógépes adatbázisba kerülnek olyan módon, hogy a méréseket végző, valamit az adatszolgáltatásokat feldolgozó szervek az Agrárminisztérium által üzemeltetett informatikai rendszerhez kapcsolódva közvetlenül a központi adatbázisba viszik fel az adatokat. Ez a rendszer az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) [http://web.okir.hu/hu/].

A környezetvédelmi adatszolgáltatások módját tekintve az elmúlt tíz-tizenöt évben több mérföldkő is történt. Egyik ilyen változás a KVADATSZOLG program 2008-as bevezetése, amely a korábbi évekre jellemző, „klasszikus” papíralapú bevallásokat váltotta fel. Ugyan ez az adatszolgáltatási forma is papíralapú volt, de az adatlapokon szereplő kétdimenziós vonalkódok használata jelentősen megkönnyítette az adatok feldolgozását.
A következő mérföldkő 2015-ben következett, amikor eltűnt a papíralapú bevallás, és helyébe az ÁNYK program segítségével történő elektronikus bevallások rendszere lépett.
Ezt a rendszert váltotta ki a 2020. január 1.-től életbe lépett OKIR Kapu online adatszolgáltatási rendszer, amelyet 2019. december 19.-én hirdettek ki.
Az OKIR rendszerbe történő adatszolgáltatások évente hozzávetőlegesen 80 ezer adatcsomagot és 22 ezer adatszolgáltatót jelentenek.

A közelmúltban az egyes hivatalok, közigazgatási szervek feladatainak komplex felülvizsgálata megvalósult, azonban a feladatok ellátásának támogatásához az informatikai háttér fejlesztésre szorult.
Az OKIR rendszer fejlesztési célja a környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási eljárások E-ügyintézési törvény rendelkezései szerinti újjászervezése. A közel húsz éves múlttal rendelkező ÁNYK rendszer ugyanis nem biztosítja az E-ügyintézési törvénynek való megfelelést, informatikai szempontból elavult, így annak fejlesztése a jövőben már nem fog megtörténni. Várhatóan rövid időn belül valamennyi területen megszüntetik majd az ÁNYK használatát.

Az OKIR rendszer fejlesztésének célja a környezet- és természetvédelmi eljárások elektronikus ügyintézésének támogatása, segítve ezzel az adatszolgáltatások egyszerűsítését, színvonalának növelését, valamint a közigazgatási eljárások hatékonyságának javítását.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztése a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Az adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében megvalósult „A hatáskör átcsoportosításból adódó szakrendszeri integrációs feladatok” című, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00043 azonosító számú projekt (SZAKINT) részét képezte. A projekt indulásakor az OKIR fejlesztése még nem szerepelt a célok között, azonban a program előrehaladtával célszerűnek tartották bevonni e rendszert is a fejlesztésbe.
A projekt támogatási kerete: 10,5 milliárd Ft, a megvalósító konzorcium tagjai a következők: Csongrád Megyei Kormányhivatal (konzorciumvezető), Miniszterelnökség, Magyar Államkincstár, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Nemzeti Infokommunikációs Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség.
A SZAKINT projekt a következő elemekből állt: Informatikai infrastruktúra és üzemeltetés fejlesztés, Egységes Szociális Ellátások Ügyviteli Rendszer fejlesztése, Környezetvédelmi OKIR szakrendszer fejlesztése, E-PELL pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatos szakrendszerek fejlesztése.

A 2020-tól elérhető OKIR Kapu felület alkalmazkodik a jelenlegi technikai színvonalhoz. Az online (internet alapú) szolgáltatás szinte bárhonnan és bármikor elérhető. Az új rendszer mind a felhasználók (adatszolgáltatást benyújtók), mind a hivatalok munkáját megkönnyíti. A korábbi, nyomtatványalapú bevallások helyett a szakmai tartalomhoz igazodó adatszolgáltató felületek kerültek bevezetésre. Személyre szabott felületek ezek, a KÜJ, a KTJ és az adatcsomag típus alkot együtt egy-egy egységet. Az új felületek logikája tehát más, mint amit az ÁNYK-ban megszoktak. Az offline módban használható ÁNYK alapú rendszerhez képest sokkal több ellenőrzési funkció megvalósul a beküldés előtt. A korábbi adatszolgáltatásokhoz hozzá lehet férni, azokat fel lehet használni alapul az új bevallások elkészítéséhez. Egyidőben többen is dolgozhatnak egy cég adatszolgáltatásain, így a különféle szakterületek kötelezettségeinek teljesítése párhuzamosan megvalósítható. Az adatcsomagok feldolgozási státusza átláthatóan nyomon követhető, világosan látható, hogy az egyes adatszolgáltatások egy céghez tartozóan milyen fázisban vannak. Szükség esetén lehetőség van hatósági kitöltési támogatás kérésére.

2. JOGSZABÁLY HÁTTÉR

A hulladék éves jelentésekhez kapcsolódó legfontosabb előírásokat közvetlen vagy közvetett módon a következő joganyagok tartalmazzák:

• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
• a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
• a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet
• a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 700/2021. (XII.13.) Korm. rendelet
• a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet
• a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet
• a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

 3. FOGALOMTÁR

Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott részének, valamint a hulladéklerakó üzemeltetése, bezárása, rekultivációja és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről készített összefoglaló jelentés hozzáférhetővé tétele és átadása az adatkezelésre jogosult hatóságnak vagy szervezetnek;

Adatszolgáltatásra kötelezett: a hulladéktermelő, a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő, valamint a hulladéklerakó üzemeltetője;

Rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő: rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett – bizonyos kivételektől eltekintve – a hulladéktermelő, ha a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot, nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

Anyagmérleg: a gyártási vagy kezelési folyamatba belépő anyagfajták mennyiségének és az abból kilépő anyagfajták mennyiségének összevetésére alkalmas adatot tartalmazó, a nyilvántartás részét képező ábra vagy táblázat;

Elsődleges hulladék: közvetlenül az eredeti hulladéktermelőtől származó, nem hulladékkezelés során képződő hulladék;

Másodlagos hulladék: hulladékkezelés során képződő, további kezelést igénylő hulladék, amely hulladéktípusában, de legalább fizikai megjelenési formájában eltér a kezelt hulladéktól;

Nyilvántartás: a 2012. évi CLXXXV. törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási tevékenység végzésével kapcsolatban keletkező adatok 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott módon történő megőrzése, rögzítése, továbbá a hulladéklerakó üzemeltetése, bezárása, rekultivációja és utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a gyűjtött vizsgálati eredményekről készített összefoglaló jelentés.

4. ADATSZOLGÁLTATÁSOK BENYÚJTÁSA AZ OKIR KAPU SEGÍTSÉGÉVEL

Az OKIR Kapu adatszolgáltató rendszer a https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ linken érhető el. A rendszerhez a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével lehet hozzáférni.
A KAÜ bejelentkezés történhet ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány vagy telefonos azonosítás segítségével. Ezek közül az ügyfélkapus bejelentkezés a legismertebb és leggyakoribb. A KAÜ-be történő bejelentkezést (ez nem céghez, hanem személyhez kötött bejelentkezés) követően a felhasználó környezetvédelmi adatszolgáltatásokat (adatcsomagokat) állíthat össze és küldhet be az általa képviselt szervezet nevében.

Mielőtt bárki elkezdi használni az OKIR Kapu rendszert, érdemes áttekinteni a hozzá készült felhasználói leírást, amelyet az alábbi linken érhetünk el: https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/utmutato/1

Az OKIR Kapu rendszerben az alábbi főbb lépésekben teljesíthetjük adatszolgáltatásainkat:

• Bejelentkezés a KAÜ login segítségével
• Belépés a konkrét adatszolgáltatási felületre (KÜJ azonosító, adatszolgáltatás típusa, KTJ azonosító segítségével)
• Adatcsomag létrehozása az adatok felvitelével
• Ellenőrzés futtatása
• Adatcsomag beküldése

Adatcsomagjainkhoz csatolmányt is csatolhatunk, amelyet az Adminisztráció/Csatolmányok menüpont alatt érhetünk el (Új csatolmány/Feltöltés). A megjegyzés mezőben röviden le kell írni, mit tartalmaz a csatolt állomány. Az adatcsomaghoz induláskor 10 Mb-nál kisebb pdf vagy jpg formátumú fájlt lehetett feltölteni, de mivel ez a 10 Mb-os korlát kevésnek bizonyult, a feltölthető csatolmány méretét felemelték 50 Mb-ra.

Munkánk során adatcsomagjaink az alábbi státuszokban lehetnek:
ÖN SZERKESZTI - Ezt még nem látja a hatóság, bármikor alakíthatunk rajta
BEKÜLDÖTT - A beküldött adatcsomag feldolgozását megkezdheti a hatóság. Beküldés után az OKIR Kapu rendszer értesítést küld az adatcsomag befogadásáról („A beérkezett adatcsomag várakozik a feldolgozás megkezdésére.”) Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy ha beküldés után rájövünk, hogy valamit nem jól szerepeltettünk az adatszolgáltatásban, mindaddig meg tudjuk nyitni, amíg annak státusza nem vált át „Feldolgozás alatt” megjelölésűre. Ez esetben az ügyfélnek a beküldött adatszolgáltatást meg kell nyitni ismét szerkesztésre (Adminisztráció / Megnyitás szerkesztésre), ezzel visszavonjuk az adatcsomagot, ezáltal a módosítás lehetősége ismét megnyílik. Ha az ügyfél a beküldést visszavonja, akkor új adatcsomag azonosító jön létre, hiszen az adatcsomag azonosító egy adatállapotot azonosít. Ha a módosítást elvégeztük, ismét be kell küldenünk az adatcsomagot.

FELDOLGOZÁS ALATT – A hatóság megkezdte az adatcsomag feldolgozását, így azon az ügyfél már nem tud változtatni.

ELFOGADOTT – A hatóság elvégezte az adatcsomag feldolgozását és azt szakmailag megfelelőnek találta. Elfogadás után az OKIR Kapu rendszer értesítést küld az adatcsomag elfogadásáról („A beérkezett adatszolgáltatás ellenőrzése során elfogadást akadályozó hibát nem állapítottunk meg. Tájékoztatom, hogy az elfogadott adatok bekerültek az OKIR rendszerbe.”)

VISSZAUTASÍTOTT - A hatóság elvégezte az adatcsomag feldolgozását és azt nem találta szakmailag megfelelőnek. Visszautasítás esetén az OKIR Kapu rendszer értesítést küld az adatcsomag visszautasításáról („Az ellenőrzés során az alábbi hibákat találtuk: …… A felsorolt hibák miatt az adatszolgáltatás nem tekinthető teljesítettnek. Kérjük, javítsa a jelzett hibákat és küldje be a javított adatszolgáltatást.”) Visszautasítás esetén tehát az adatszolgáltatásunkat kijavítva ismét be kell nyújtanunk. Az ismételt benyújtáshoz a visszautasított adatlapcsomag tartalmát fel lehet használni (Adminisztráció / Megnyitás szerkesztésre).

A teljes  - Hulladéktermelők éves adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése az OKIR Kapu rendszerben című Kisokost -  egy egyszerű regisztrációt követően elküldjük Önnek e-mailben!