Összeférhetetlenségi Szabályzat

I. Bevezetés

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.  (XII. 31.) Korm. rendelet és az 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 2011. évi CXCIX. törvény alapján államháztartási szervezeten belüli meghatározott összeférhetetlenség megelőzésére

• ……………………. (Önkormányzat)
• ……………………. (Költségvetési szerv)

vonatkozásában a ………………. (Polgármesteri Hivatal, Közös Önkormányzati Hivatal, Költségvetési szerv) látja el.

Ebből eredően ezen összeférhetetlenségi szabályzat hatálya

• ……………..….. (Önkormányzatára),
• …………..…….. (költségvetési szervre), valamint
• ……….….. (Polgármesteri Hivatalra, Közös Önkormányzati Hivatalra)

terjed ki.

Az államháztartási szervezet köz – és egyéb feladatinak ellátásában közreműködő, továbbá az államháztartási szervezeten belül egyéb tisztséget betöltő személyek gazdasági összeférhetetlenségét kizáró előírásokat ezen szabályzat határozza meg, továbbá összefoglalja és rögzíti az összeférhetetlenség megállapításának eljárás rendjét, valamint az összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárások eredményeinek elemzésére vonatkozó szabályokat és a kiszabható jogkövetkezményeket is.

II. Fogalmak

Szervezeti összeférhetetlenség: a Államháztartási szervezetnél fennálló jogviszonyon túl létesített vagy létesítendő munkaviszony, egyéb jogviszony alapján előálló, továbbá az Államháztartási szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartás alapján fennálló, illetőleg az Államháztartási szervezeten belül létesített tisztségek vonatkozásában az „egy személy-egy tisztség” elvébe ütköző körülmény okán előálló összeférhetetlenség;

Gazdasági összeférhetetlenség: a Államháztartási szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető tulajdonosi részesedés, gazdasági érdekeltség alapján fennálló, továbbá minden olyan okból előálló összeférhetetlenség, amely során az érintett a feladatainak ellátására tárgyilagos és pártatlan elvégzésére nem képes;

Az Államháztartási szervezet által végzett tevékenységgel azonos tevékenység: a Államháztartási szervezet Magyar Államkincstár által nyilvántartott főtevékenységeként rögzített tevékenységi kör szerinti törzskönyvi nyilvántartásban szereplő tevékenységgel megegyező, azonos gazdasági tevékenység;

Az Államháztartási szervezet által végzett vállalkozási tevékenység(ek)hez hasonló tevékenység: az Államháztartási szervezet által folytatott tevékenységgel érintett piaci szegmensekben végzett, üzletszerű anyagi haszonszerzés érdekében folytatott gazdasági tevékenység;

Az Államháztartási szervezettel rendszeres gazdasági kapcsolatban álló szervezet: a Államháztartási szervezet ellenszolgáltatás teljesítésére irányuló, ismétlődő jelleggel megkötésre kerülő, folyamatos, vagy rendszeres, tartós jogviszonyban álló gazdálkodó szervezet és/vagy jogi személy;

Jogos gazdasági érdeket veszélyeztető cselekmény: olyan magatartás, amelynek következtében az Államháztartási szervezetet anyagi hátránnyal járó érdeksérelem éri vagy érheti azzal, hogy anyagi hátrány alatt az elmaradt hasznot is érteni kell;

Főálláson kívüli tevékenység: a Államháztartási szervezetnél közalkalmazotti vagy közszolgálati (munkaviszonyt) betöltő magánszemély által, a jogviszonyához kapcsolódó munkakörön kívül létesített, anyagi ellenszolgáltatás ellenében végzett tevékenység;