Negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség a nem veszélyes hulladékok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző szervezeteknek

„Kisokos”

1. Előzmények

2022. január 1.-i hatálybalépéssel módosult a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet. A változásokat a 700/2021. (XII.13.) Korm. rendelet vezette be. A jogszabálymódosítás legfontosabb eleme, hogy 2022-től a nem veszélyes hulladék hasznosítóknak és ártalmatlanítóknak már nem csak éves, hanem negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségük is van.

 A rendeletmódosítás hivatalos indoklása szerint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) online adatszolgáltatási felületén elvégzett fejlesztés lezárultával, az OKIR Kapu rendszeren keresztül az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe (EHIR) teljesítendő éves és negyedéves adatszolgáltatások jogszabályi hátterének megteremtése érdekében szükséges volt a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása. Az éves és negyedéves EHIR adatszolgáltatás szabályainak módosításaival a negyedéves adatszolgáltatásra kötelezettek köre kibővült a nem veszélyes hulladék hasznosítókkal és ártalmatlanítókkal. Mindez az éves és negyedéves adatszolgáltatások eddigi adatszerkezetében nem jelent érdemi változást.

A jogszabály-módosítás hozzájárul a hulladékgazdálkodási ágazat eredményeinek pontosabb és naprakészebb nyomon követéséhez, elősegíti a hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyságának növelésére vonatkozó kormányzati célkitűzés megvalósítását. A rendelet módosításával biztosítható továbbá az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelvekben előírt hasznosítási, újrafeldolgozási és lerakási célértékekkel érintett hulladékgazdálkodási adatok pontosabb nyomon követése. A 2021–2027 közötti programozási időszak európai uniós forrásainak tervezése, illetve lehívása a feljogosító feltételekben foglalt célkitűzések és támogatott programok előrehaladására vonatkozó pontos információk rendelkezésre állását igényli, ezért is szükséges és indokolt a szabályozás módosítása. A módosítás az adatszolgáltatások gyakorlati tapasztalatai alapján a hatósági ellenőrzési és nyomonkövetési feladatok támogatását is szolgálja.

 A nem veszélyes hulladék hasznosítóknak és ártalmatlanítóknak az új előírások értelmében első ízben 2022. április 30.-ig (a tárgynegyedévet követő 30. napig) kell teljesíteniük negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségüket.

2. Az OKIR kapu online adatszolgáltatási rendszer

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) felé történő adatszolgáltatások rendszere 2020. év elejétől megváltozott. Megszűntek az elmúlt években alkalmazott ÁNYK alapú bevallások, helyette egy új rendszer, az OKIR Kapu online adatszolgáltatások rendszere lépett.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szerveknél a környezet terhelésével és a környezet állapotával kapcsolatban számos adat áll rendelkezésre. Ezek egy része a területi szervek saját méréseiből, másik része a környezethasználók jogszabályi előírások alapján tett adatszolgáltatásaiból származik. Az adatok központi számítógépes adatbázisba kerülnek olyan módon, hogy a méréseket végző, valamit az adatszolgáltatásokat feldolgozó szervek az Agrárminisztérium által üzemeltetett informatikai rendszerhez kapcsolódva közvetlenül a központi adatbázisba viszik fel az adatokat. Ez a rendszer az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) [http://web.okir.hu/hu/].

A környezetvédelmi adatszolgáltatások módját tekintve az elmúlt tíz-tizenöt évben több mérföldkő is történt. Egyik ilyen változás a KVADATSZOLG program 2008-as bevezetése, amely a korábbi évekre jellemző, „klasszikus” papíralapú bevallásokat váltotta fel. Ugyan ez az adatszolgáltatási forma is papíralapú volt, de az adatlapokon szereplő kétdimenziós vonalkódok használata jelentősen megkönnyítette az adatok feldolgozását.

A következő mérföldkő 2015-ben következett, amikor eltűnt a papíralapú bevallás, és helyébe az ÁNYK program segítségével történő elektronikus bevallások rendszere lépett.

Ezt a rendszert váltotta ki a 2020. január 1.-től életbe lépett OKIR Kapu online adatszolgáltatási rendszer, amelyet 2019. december 19.-én hirdettek ki.

Az OKIR rendszerbe történő adatszolgáltatások évente hozzávetőlegesen 80 ezer adatcsomagot és 22 ezer adatszolgáltatót jelentenek.

A közelmúltban az egyes hivatalok, közigazgatási szervek feladatainak komplex felülvizsgálata megvalósult, azonban a feladatok ellátásának támogatásához az informatikai háttér fejlesztésre szorult.

Az OKIR rendszer fejlesztési célja a környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási eljárások E-ügyintézési törvény rendelkezései szerinti újjászervezése. A közel húsz éves múlttal rendelkező ÁNYK rendszer ugyanis nem biztosítja az E-ügyintézési törvénynek való megfelelést, informatikai szempontból elavult, így annak fejlesztése a jövőben már nem fog megtörténni. Várhatóan rövid időn belül valamennyi területen megszüntetik majd az ÁNYK használatát.

Az OKIR rendszer fejlesztésének célja a környezet- és természetvédelmi eljárások elektronikus ügyintézésének támogatása, segítve ezzel az adatszolgáltatások egyszerűsítését, színvonalának növelését, valamint a közigazgatási eljárások hatékonyságának javítását.

A 2020-tól elérhető OKIR Kapu felület alkalmazkodik a jelenlegi technikai színvonalhoz. Az online (internet alapú) szolgáltatás szinte bárhonnan és bármikor elérhető. Az új rendszer mind a felhasználók (adatszolgáltatást benyújtók), mind a hivatalok munkáját megkönnyíti. A korábbi, nyomtatványalapú bevallások helyett a szakmai tartalomhoz igazodó adatszolgáltató felületek kerültek bevezetésre. Személyre szabott felületek ezek, a KÜJ, a KTJ és az adatcsomag típus alkot együtt egy-egy egységet. Az új felületek logikája tehát más, mint amit az ÁNYK-ban megszoktak. Az offline módban használható ÁNYK alapú rendszerhez képest sokkal több ellenőrzési funkció megvalósul a beküldés előtt. A korábbi adatszolgáltatásokhoz hozzá lehet férni, azokat fel lehet használni alapul az új bevallások elkészítéséhez. Egyidőben többen is dolgozhatnak egy cég adatszolgáltatásain, így a különféle szakterületek kötelezettségeinek teljesítése párhuzamosan megvalósítható. Az adatcsomagok feldolgozási státusza átláthatóan nyomon követhető, világosan látható, hogy az egyes adatszolgáltatások egy céghez tartozóan milyen fázisban vannak. Szükség esetén lehetőség van hatósági kitöltési támogatás kérésére.

3. Jogszabályi háttér

A hulladék éves és negyedéves jelentésekhez kapcsolódó legfontosabb előírásokat közvetlen vagy közvetett módon a következő joganyagok tartalmazzák:

• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
• a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
• a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet
• a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet
• a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet
• a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

 ".."

A teljes  - Negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség a nem veszélyes hulladékok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző szervezeteknek című Kisokost -  egy egyszerű regisztrációt követően elküldjük Önnek e-mailben!